HWS - Pimasz baráti gyakwar, (2009.10.23.)2009.10.24. 22:11, Doki
avagy ahogy láttuk, hallottuk, éreztük.
No, első blogbejegyzést jegyzem. Tegnap egy nagyon jó hangulatú war-on volt a csapat, amin ugyan nagyon elvertek minket, de ugye a klán nagyon jól tudja, hogy:
Nem a győzelem, a részvétel, hanem a fontos!
... vagy valami ilyesmi  2009.10.23.-án megütköztünk egy baráti war erejéig a HWS klánnal. A helyszín a jó meleg Afrika (Toujane), majd a borok és sajtok hazájába, Franciaországba (Burgundy) mentünk harcolni. A Pimaszok oldaláról 6 bátor, és kitűnő katona (Wendy, Ployka, Gladi, Nandix, Bendeguz, Doki) csatázott, míg a HWS oldaláról 4 katona képviselte a klánt (GreenMonster, James, Kiskutya, Tombolokarom), 2 beugróval.(nos, nekik nem jut eszembe a nevük, bocsi srácok  ).
Toujane-t választottuk mapnak. És német oldalon kezdtünk. A war alaphangulata már meg is volt, Bendegúzra vártunk, aki épp a barna mackót fizette be egy raftingra. Pestiesen szólva: szart . Gladi csak megcsörgette telefonon, hogy igyekezzen a cigivel (azt hittük dohányzik, és azért nem jön). Bendi meg visszahívta, hogy „megyek mindjárt, csak szarok.” „Szarjál gyorsabban!” Jött a parancs Gladitól  . Nándi levonta a konzekvenciát rögtön, a maga stílusában: „Elmegy szarni, baszik visszajönni.” . Szóval megint hoztuk a formánkat, már jobb lett az amúgy sem lapos hangulat TS-en. Gyorsan kiosztottuk a szerepeket: Wendy, Ployka véd. Gladi, Nándi, Bendeguz támad, én (Doki) pedig amolyan kötetlen harcmodorral rendelkeztem. Ahol kellett, segítettem. Jól is indult a war. Bírtuk kb. 5 percig kapott zászló nélkül. Aztán csak vitték vitték és vitték. TS-en persze ment a „Ezt nem hiszem el” szokásos szöveg. „Kuckóban, fent a körön, lapos tetőn, piactéren” mindez egyszerre, aki életben volt, azt se tudta, merre lőjön. Ezért gyakran előfordult, hogy a társát lőtte tarkón. Őt legalább letudta  .
Kicsit soknak éreztük ezt a baráti war-t, nem erre számítottunk. Jó most magyarázzuk a bizonyítványunkat, de akkor is. A pimaszok még soha nem ültek le taktikát, és mapot begyakorolni. Ennek tükrében kell nézni a teljesítményünket. Ezzel vigasztaljuk, magunkat a vereség után, utána megyünk is a saját szerverünkre ökörködni, nevetni. Taktika nélkül. Toujane-on azt hiszem, 28-0-ra kaptunk ki….  No comment.  Burgundy-n már csak a becsület zászló megszerzése volt a cél. Aztán lejjebb kellett adni itt is . Németben kezdtünk itt is.Nándi megjegyezte, hogy örüljünk, ha a félidőben nem kapunk 19-et . Szóval itt is úgy pörögtek az események, amit mi nem tudtunk abszolválni, aztán a végén már: leszartuk. Ettől olyan hihetetlen jó hangulat uralkodott el rajtunk  . Wendy és Nándi a német zászlótól nem messze, lefeküdtek egy bokorba. Én meg vagyok olyan hülye, hogy ebből nem akarok kimaradni, befeküdtem közéjük. Repült is egy gránát közénk, ott is haltunk mind a hárman.  TS-en hatalmas nevetés kísérte a történteket. Gyakorlatilag a bokrot akartuk elfoglalni még egyszer. Bokor harcosok lettünk.  Később mindeki a német zászló körüli bokrok valamelyikében hasalt . Aztán, mivel már nem beszéltünk a war-ról, feldobtam ötletnek, hogy beszéljünk valamiről. Gladi kérdezte, „láttuk e a nyuszit?” „Milyen nyuszit?” - jött a klántgoktól a kérdés. „Hát a nyuszit!” Itt szabadult el igazán a Pimaszság bennünk.
Innentől letojtuk, mi történik, az hogy war-on vagyunk, nem nagyon érdekelt minket. Nándi elment csótányt irtani (vagy mit csinálni, bement egy szobába, kúszott mászott a padlón). Esetleg a pókot akarta kiharapni a sarokból . Közben rájöttünk, ki a hibás, hogy minket ilyen csúnyán elvernek: a Nyuszi!.
Ebben meg is egyeztünk, hogy mint a reklámban, mi is a nyuszira fogjuk . Jött az oldalváltás. Kata, aki még számolta, hogy mennyivel mennek előttünk, bejelentette, hogy hamarosan aranylakodalom lesz, azaz, jön az 50-ik zászló. Vagyis, helyesebben fogalmazva, megy az 50.-ik zászló. Eme ünnepi pillanatot a klánból páran egy apró figyelmességgel próbálták emelni. A koreográfia az volt, hogy amint beviszik az 50-ik zászlót, ment a közösbe a „juhééééééé” meg az 50 50 50 50 50!!!!” és ehhez hasonlatos dolgok. Mi ezen jót nevettünk, visszajelzés nem érkezett, csak morcosan harcoltak tovább… És lopták a zászlót. Meg is beszéltük, hogy mi becsületesek vagyunk, ezért nem lopjuk a zászlójukat.
Aztán felvetődött a gondolat, hogy egy helyre gyűljünk össze. Ebből jött a bújócska ötlete. Nem az ellenféllel, egymás között . Bendeguz be is írta közösbe, hogy „elbújtam, keresettek meg” . Aztán felvetettem, hogy lehetne ipi apacs… Az izgalmasabb. Fel is mentünk mind a 6-an az amerikai zászló melletti épület emeletére, és bebújtunk a sötét sarokba. Örültünk egymásnak, hogy mindenki épségben megérkezett, mert nem volt egyszerű feljutni . Aztán megjelent a nem sok jót sejtető gránátjelző. De senki nem menekült. Valahol legbelül, érezte mindenki, hogy az a gránát bizony pimasz módon került a lábunk alá. Robbanás után beigazolódott a sejtelem. Az bizony pimasz volt!  Fél perces nevetés, röfögés jött, levegőkapkodás, könnyes szemek szárazra törlése, eközben persze záporoztak a zászlók. Bár itt az ellenfél, mintha kezdte volna felfogni, hogy mi már nem nagyon vesszük komolyan ezt az egész war-t. Viszont piszok jól éreztük magunkat . Vége lett a war-nak, az eredmény 57 – 0. Oda. .
Mentünk is a szerverünkre, Townville-be lőni egymást, ahogy csak a Pimaszok tudják. Kötetlenül, nevetve, semmit még az égvilágon sem komolyan véve .
Doki
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
). 
. Nándi levonta a konzekvenciát rögtön, a maga stílusában: „Elmegy szarni, baszik visszajönni.” 
. 
No comment. 
Burgundy-n már csak a becsület zászló megszerzése volt a cél. Aztán lejjebb kellett adni itt is 
. Wendy és Nándi a német zászlótól nem messze, lefeküdtek egy bokorba. Én meg vagyok olyan hülye, hogy ebből nem akarok kimaradni, befeküdtem közéjük. Repült is egy gránát közénk, ott is haltunk mind a hárman. 
TS-en hatalmas nevetés kísérte a történteket. Gyakorlatilag a bokrot akartuk elfoglalni még egyszer. Bokor harcosok lettünk. 
Később mindeki a német zászló körüli bokrok valamelyikében hasalt 
Fél perces nevetés, röfögés jött, levegőkapkodás, könnyes szemek szárazra törlése, eközben persze záporoztak a zászlók. Bár itt az ellenfél, mintha kezdte volna felfogni, hogy mi már nem nagyon vesszük komolyan ezt az egész war-t. Viszont piszok jól éreztük magunkat 
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Így jártál :D:D:D..majd legközelebb ;)..vagy még akkorsem :P:D (A)(A):D